Halihó mindenkinek!
Újra jelentkezem. Manapság abszolút nincs időm blogra, pedig nagyon jól esik ide írni.
Jelenleg is Zsókán dolgozom, a 37. fejezeten, ami egyharmadig már készen van. Előreláthatólag ez hosszabb lesz, mint bármelyik eddigi rész, bár lehet, hogy most kiabáltam el a dolgot. Upsz!
Amúgy tudjátok, hogy mi a jó ebben az egészben? Hogy újra úgy ülök le Zsóka felé, mint talán utoljára egy éve: kedvvel. Szívesen írok minden egyes betűt, szót, a mondatokat örömmel formálom. Ezt már nagyon régen éreztem, ezért is vagyok most kivételesen nagyon boldog, és ezzel párhuzamosan optimista... :D
Nem is tudom, át tudjátok-e érezni, milyen öröm ez számomra. Mint korábban említettem, pár hétig szüneteltettem Zsókát, aminek csak haszna lett. Jól jött a kis pihi nemcsak nekem, de Mysterious Valley lakóinak is... ;)
Aztán ma nagy fába vágtam a fejszémet. A könyvtárból kihoztam két könyvet. Az egyiket Stephen King ajánlja, Dennis Lehane: A Mystic River rejtélye, a másik pedig Tolkien bácsitól A Hobbit... :) Hogy mikorra olvasom ki őket? Az nagyban a jövő zenéje... ;)
Ma olyan finnes az idő. Az illatok, a levegő, az időjárás... a madarak csicsergése... ezek mind a két évvel ezelőtti két hétre emlékeztetnek. Kicsit fülledtség is van, de az mikor nincs? Nosztalgikus perceimet-óriáimat élem, és ez olyan jó. Azt hiszem, bele is szövöm majd Zsókába valahogyan...
Két szomorú hírrel is szolgálok. Bár az egyik annyira nem is.
- Kovács Ági a hétvégén abbahagyta a versenyszerű úszást. Ahogy mutatták a képeket, akaratlanul is könnyek fakadtak szememből, Atlanta óta (12 éve) ismertem és szurkoltam neki, erre most visszavonul...
- Kolonics György (kenus) tegnap váratlanul meghalt, valószínűleg valami volt a szívével. Edzés közben lett rosszul, utána meg már nem sokat segíthettek rajta. Szép egy olimpia előtt állunk...
Nyugodj békében, Koló!
Búcsúzom is mára, legyetek rosszak - mert jónak lenni olyan unalmas!
Puszi,
Hanna
Újra jelentkezem. Manapság abszolút nincs időm blogra, pedig nagyon jól esik ide írni.
Jelenleg is Zsókán dolgozom, a 37. fejezeten, ami egyharmadig már készen van. Előreláthatólag ez hosszabb lesz, mint bármelyik eddigi rész, bár lehet, hogy most kiabáltam el a dolgot. Upsz!
Amúgy tudjátok, hogy mi a jó ebben az egészben? Hogy újra úgy ülök le Zsóka felé, mint talán utoljára egy éve: kedvvel. Szívesen írok minden egyes betűt, szót, a mondatokat örömmel formálom. Ezt már nagyon régen éreztem, ezért is vagyok most kivételesen nagyon boldog, és ezzel párhuzamosan optimista... :D
Nem is tudom, át tudjátok-e érezni, milyen öröm ez számomra. Mint korábban említettem, pár hétig szüneteltettem Zsókát, aminek csak haszna lett. Jól jött a kis pihi nemcsak nekem, de Mysterious Valley lakóinak is... ;)
Aztán ma nagy fába vágtam a fejszémet. A könyvtárból kihoztam két könyvet. Az egyiket Stephen King ajánlja, Dennis Lehane: A Mystic River rejtélye, a másik pedig Tolkien bácsitól A Hobbit... :) Hogy mikorra olvasom ki őket? Az nagyban a jövő zenéje... ;)
Ma olyan finnes az idő. Az illatok, a levegő, az időjárás... a madarak csicsergése... ezek mind a két évvel ezelőtti két hétre emlékeztetnek. Kicsit fülledtség is van, de az mikor nincs? Nosztalgikus perceimet-óriáimat élem, és ez olyan jó. Azt hiszem, bele is szövöm majd Zsókába valahogyan...
Két szomorú hírrel is szolgálok. Bár az egyik annyira nem is.
- Kovács Ági a hétvégén abbahagyta a versenyszerű úszást. Ahogy mutatták a képeket, akaratlanul is könnyek fakadtak szememből, Atlanta óta (12 éve) ismertem és szurkoltam neki, erre most visszavonul...
- Kolonics György (kenus) tegnap váratlanul meghalt, valószínűleg valami volt a szívével. Edzés közben lett rosszul, utána meg már nem sokat segíthettek rajta. Szép egy olimpia előtt állunk...
Nyugodj békében, Koló!
Búcsúzom is mára, legyetek rosszak - mert jónak lenni olyan unalmas!
Puszi,
Hanna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése