Ballagás

Holnap újabb mérföldkőhöz érkezünk, méghozzá a ballagáshoz. A négy év folyamán sosem vártam annyira ezt a percet, mint most az ötödik év végéhez közeledvén. Valahogy már éreztem, hogy nincs sok hátra, és ez még jobban belém hozta az érzést. Elmúlt öt év, vége szakadt a gyermeki életnek, vége a középiskolának, újabb almamátert hagyunk magunk mögött. Szomorú, mégis felszabadító...

Túl vagyunk a szalagavatón, a fényképezkedésen, a szerenádon, a tabló is elkészült (angol emeletes busz ablakaiban vagyunk mi), és lassan az érettségi is megérkezik hozzánk. Hurrá! Mondhatnám, mégis ambivalens gondolataim támadnak.

Egyrészt jó volt ez az öt év, fantasztikus embereket ismerhettem meg, ezért nem is bánom, hogy ide jöttem. Új barátok, új tanárok, kibővült az érdeklődési köröm, megszerettem a történelmet, s megtaláltam igazi önmagam: Dézi Hannát, az írót. Mondhatni, már Hanna teljes egészében uralkodik, és ez nem is rossz... hadd alkosson csak! "Hass, alkoss, gyarapíts, s a Haza fényre derül."

Másrészt viszont olyan tantárgyakat tanultam, amik abszolút nem tetszenek már. Főleg nem németül. Ezért remélem is, hogy az első helyre felvesznek, és nem a másodikra kell mennem. A turizmus-vendéglátásból elég volt öt év, nincs szükségem még ugyanennyire. Cseppet sem.
Az EU-s politika egyébiránt meg egyre jobban vonz... Na, hátha... :)

A sütik készen vannak (túrós, kókusz kocka, habos mákos, és holnap lesz pogi is), a többi kaja holnap kerül terítékre, bár anyu már csinált francia salátát... :D

Nem tudok többet írni. Nem tudom, miről kellene. Egyelőre legyen ennyi elég, aztán majd a hétvégén még alkotok valamit, s jövő héten minden este beszámolok az érettségiről...

Puszi mindenkinek!

Hanna

Szerenád

Ma este akkor megyünk egy-két tanárhoz (pontosan négyhez) szerenádozni. :) Eljött hát ez is az életünkben. Sosem hittem volna, hogy ilyen hamar.

Öt évnek szakad most vége, ennyi időt töltött együtt "jóban-rosszban" az osztály. Még holnap is szerenád, aztán szombaton alig leszünk, hétfőn ballagási próba, kedden meg egésznapos röplabda. Szerdán meg... *óriási sóhaj*

Ambivalens érzésekkel küszködök. Egyrészt örülök, hogy vége, és még az osztályt sem sajnálom, mert erre nagyon jó indokaim vannak: állandóan kihasználtak; ezt meg sem hálálták igazán; és lusta egy banda... De voltak szépek dolgok is, amikre majd később (és most) nosztalgiázva emlékezhetek vissza... (kirándulások, mókázások, szervezések, stb.)

Lesznek emberek, akik hiányozni fognak, viszont többségben lesz az a tábor, amelyik nem. :P Talán így van rendjén, elvégre is nem lehet egy embernek millió barátja! Annak semmi értelme. Inkább legyen tíz vagy még kevesebb, ám azok igaziak... Szerintem!

Na, jó! Megyek. Mindjárt állhatok ki az autóval, s vezethetek Nyíregyre... Kíváncsi vagyok, hogy fog elsülni az egész... Majd megírom, nyugalom!

Pá! Puszi!

Hanna

Vége... :)

Hétköznap ilyen korán sem írtam még a blogba... Ennek is eljött az ideje. :)

Még van öt tanítási napunk, aztán vége. Éljen! Hurrá! Persze a java csak utána jön, de akkor is... Felszabadultan vethetjük magunkat a tanulás érdekes habjaiba...

A turizmus-szálloda kisérettségim 91%-os lett, ami nagyon jó! Bár lehetett volna jobb is, ha egy fogalmat nem nézek el... Se baj! Tökéletes, és kész.

Holnapra töriből kell három anyag (Kádár, Német egység és Mátyás). Szerintem annyira nem sok, végül is tudjuk már mindegyiket, csupán át kell ismételni őket. Meg idegenvezetésből is kell egy "kis" rész. Hm... angolul csak én vállalkozok rá, meg Mesi. Nem értem. Én örülni fogok, ha meglesz, mert lehet, hogy arra lesz szükségem, és nem a németre. Minden megeshet. És akkor majt áldani fogom magam, amiért nem csináltam meg. :)

A hétvégén megírtam egy új Zsóka-részt, nem tudom, hogy ezt említettem-e már. Ma csak három órám volt (feleslegesek). Tegnap öt... de holnap nyolc lesz :S. És szombaton is megyünk suliba! :(

A szerenád is itt van, és még semmit sem készültünk. Holnap első órában elvileg gyakorlunk, de én már semmiben sem bízok. És a tanárok búcsúztatójára is ki kellene találni valamit... :)

Megyek is én... Puszi mindenkinek! Legközelebb - igazán nem tudom - mikor lesz időm írni. Talán a hétvégén...

Hanna

Szombat délelőtt

Újra itt! *körülnéz, hogy ki örül ennek a hírnek, reménykedik, hogy sokan*

Pihenni fogok! Ez biztos. Szükségem van rá, és ma nem leszek fent tovább, mint éjfél. I need/Ich brauche egy kis alvásra... :)

A születésnapom rendben lezajlott... Írtam a múltkor, hogy mit kaptam? Ha igen, akkor elismétlem, ha nem, elárulom: egy kis cuki bőrtáskát, meg egy csillagos tollat. :D Remélem, szerencsét hoznak majd az érettségin.

Ismételten hétvége. Zsókát írnom kellene végre, szerintem este rá is szánom magam. Éljen! Óriási gratuláció nekem! :) Azán este ismételten Társulat... Meg holnap tanulhatom Svájc történelmét (auf Deutsch natürlich), és a turizmus kisérettségire is készülni kellene... Fogok is!

Ma viszont családi banzáj. Nemsokára megyünk is... Na, jó! Még nincs itt az idő, de akkor is már csak órák kérdése... Kíváncsi vagyok, milyen torta lesz... Ne citrom legyen!

A tabló nagyon jól halad. Mondhatni, készen van, bár még nekem a neveket kell beleírnom, valamint a képek hiányoznak, de ezeket leszámítva nagyon jól van!

Búcsút kellene írnom az osztályhoz. Egy olyasmit, mint amit tavaly hoztam össze, csak most a saját nevemben. Holnap estére ezt is betervezem, hiszen már csak 8 nap! Elhiszi ezt valaki? Mert én nem...

És jövő héten szerenád. Csütörtök-péntek este. Jó lesz, mert pénteken még írunk Svájc gazdaságából, aztán szombaton is suli... :S Majd lesz valahogy, mert mindeképpen kell valahogy lennie.

Többet nem is tudok mára írni. Lehet, hogy majd este... talán, esetleg...

De addig is puszi mindenkinek, aki olvassa a blogomat!

Hanna

Boldog Születésnapot!

Boldog Születésnapot! Persze magamnak!

Nagyon öreg vagyok már. Innentől kezdve egyre vénebb... :( :S Ezzel inkább ne is foglalkozzunk! Bár azt megjegyzem, hogy eddig egyetlen egy osztálytársam köszöntött fel. Köszi, Andi! Na, majd így várják az emberek, hogy felköszöntsem őket! Andira emlékezni fogok, de a többiekre nem...

Anya citromtortát sütött tegnap. Még nem vágtuk fel, majd nem sokára. A húgom azt mondta, az ajándékomat még múlthéten megvették. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mit kaphatok. Abszolút semmire nem számítottam, így meglepetésként fog érni, legyen az bármi is.

Megyek is... kicsit szomorú vagyok (két legjobb barátnőm miért nem emlékszik???), de öröm, hogy ez az én napom!

Puszi mindenkinek!

Hanna

Fáradtság

Fáradt vagyok! Nagyon. Aludnék, de olyan ciki lenne nyolckor ágyba bújni. És holnap alhatok hétig, szóval még fárasztom magam.

Holnap már megint tripla-töri! A múlt héten is ezt játszottuk, de akkor legalább tudtuk, hogy miért. Most viszont nem értjük, mire fel. Az ofő meg el is engedte az osztályfőnöki órát, pedig lenne miről beszélnünk... Na, mindegy!

Mindjárt vége ennek a hétnek is, aztán meg már csak három, és eljön Az, Amit Már Nagyon Várok: az ÉRETTSÉGI. Jaj, úgy szeretnék már túllenni rajta!

Apropó! Ma matek kisérettségit írtunk, amiről inkább szó se essék... Akkor minek hoztam fel? Ganz egal *legyintés*

Nem is írok sokat, mert a szemeim nem bírják... A párnámat és a takarómat akarom! Meg az ágyikómat a mackómmal együtt! Lehet, hogy megyek is... Bár még csak maradok egy kicsit. Remélem, holnap nem leszek ilyen "mosott rongy". Bár ki tudja?

Puszi Nektek, és Jó Éjszakát! Tündérkéket, Angyalkákat álmodjatok! Én biztos azokat fogok!

Kedves Tanár Úr!

El se tudjátok képzelni, mi történt velem! Ne is találgassatok!

Ma írtunk földrajzból. Én tegnap felidegeltem magam, és nem tanultam meg a 47 kérdést. Viszont begépeltem, így az osztály nyugodtan puskázhatott. Engem viszont nem vitt rá a lélek, szóval levelet írtam a tanárhoz Kedves Tanár Úr! címen, amit el is olvashattok, ha rákattintotok.

A végeredmény az lett, hogy a Tanár azt mondta, hogy vegyük úgy, hogy most ez egy bónusz volt, amit felhasználtam. Nem ad dicséretet évvégén, vagyis ezt vegyem annak. Teljesen ledöbbentem. Pedig én úgy felkészültem az egyesre! Életem második elégtelenét kaphattam volna meg, erre nem jött össze. Na, jó, így legalább örülhetek...

(Fruzsi elfecsegte magát, és elvileg én is kapok Sipkay Emlékplakettet vagy mi a nyavaját... Titkon számítottam rá, de azért a valóságban sosem hittem volna. Na, majd április 30-án minden kiderül!!!)

Holnap 0. órában szállodánk lesz Szőke Kapitánnyal, aztán majd idegenvezetésből felelünk, 3-4. órán matek kisérettségit írunk, 5.-en összevonás ismét Szőkével, majd 6. óra Azzal, Akit Nem Nevezünk Nevén. Végül törifakttal zárunk. Jó kis nap, nem? Összességében kilenc óránk lesz.
De a péntek már lazaság: nem írunk célnyelviből, szálloda se lesz, úgyhogy csak a dupla törianyag, meg az idegenvezetés... Hála az égnek!

És már csak 14 tanítási nap! *nem biztos, mert lehet, hogy közben egy szombaton menni kell... :(*

Most jó éjt mindenkinek! Örüljetek velem, hiszen már nincs sok hátra... Szent Hedvignek legyen hála... Puszi!

Vegyesen

Sziasztok! Jó reggelt!

Itt vagyok, mint mindig. Az elmúlt időben nem igazán volt időm blogolni, de ma megpróbálok pótolni.

Mint már tudjátok, érettségi előtt állok, és holnapra is megannyi tételt kellene tanulnom. Tízet irodalomból és egyet célnyelvi civilizációból. De nincs kedvem! És még a földrajz-kérdéseket is be kellene gépelni, mert szerdán írunk. Nem akarom!!! Valaki mentsen meg!

Ma Forma 1! Éljen! Bár Kimi a negyedik helyről indul, azért reménykedem egy első helyben *very optimistic* Valahogy nem ment neki jól a tegnapi nap. Miért?

Zsókát is írnom kellene... van már pár bekezdés, s talán, ha itt végeztem, át is térek Fantázia-völgybe, vagyis inkább most Myterious Valley-ba. Valami kis zaftos FBI-os sztori kellene. Tudom, hogy képes vagyok rá, csak egyszerűen az idő... :S

A moderálás egészen jól megy. Egy történetet utasítottam el eddig, de abban 41 elgépelés volt! Ezt nem engedhettem. Ki is javította a leány, szóval még jó, hogy segítettem neki *proud of herself* Ma nem hiszem, hogy gyakorlom admini teendőimet. Most is van két írás a listában, de egyszerűen elmegy vele az időm, úgyhogy inkább írok, aztán tanulok, majd jöhet az F1, s utána esetleg "dolgozok". :D

Lóci itthon van. Nem is olyan vészes a három kis lyukacska a térdén. Persze ő nem meri megnézni, pedig tényleg nem olyan gáz. Na, oké... lehet, hogy a fekete cérna látványától lenne rosszul. Miért olyan színűt alkalmaznak??? Egyébként meg már majdnem "fut", vagyis elég gyorsan tud járkálni. Ahhoz képest, hogy kedden műtötték, nagyon jól van. Jobbulást, hugi!

Nem tudok aludni mostanában. Tegnap is éjfélkor küldtem magam az ágyba, s nyolckor már ki is pattant a szememből az álom... Kenjünk mindent az érettségire!

Simon Bogi lesz Gizella az István, a király jubileumi előadásán. Neki örülök. Ha Molnár Ági nyert volna, akkor olyan szomorú lennék, de olyan szomorú lennék, hogy csak na...

Hát... szerintem búcsúzok. Most tényleg kiírtam magamat! :) :)

Üdvözlettel,
Miss Rendmániás Hanna *what time will the next part of "A mi kis űrbüfénk" arrive?*

Admin

Na, akkor kezdem is...

Tegnap töritétel miatt kiborultam, nem is voltam ma suliban. Egyszerűen unom már, hogy mindent én dolgozok ki (amúgy szívesen), és aztán a lusta csürhe meg tartja a markát... Hát ebből nem esznek!

Lóci ma végre hazajöhetett... Már alszik is a lelkem. Szegényt megviselte a térdműtét. De már jó hangulata volt! :)

Aztán egy örömhír! Ma admin lettem az Imagine-en. Jaj, el sem tudom hinni. Még a törit is háttérbe szorítottam miatta. (De azért a "szivacsagy" működött!) Bár holnap azért felkelek korábban, hogy még át tudjam nézni... (Javítás: Ezt nem tettem meg, mert túl lusta voltam reggel... :D:D:D)

Nem lett egy hosszú rész, de azért örüljetek velem... és drukkoljatok holnap! Olyan 12:40-től egészen 13:25-ig... addig tart a töri óra. Mert Ő, Akit Nem Nevezünk Nevén mindig pontos! :):):)

Jó éjszakát!