Halihó Mindenkinek! Vagy inkább már Jó estét???
Akartam én tegnap írni, csak kora délutántól kezdve úgy fájt a fejem, hogy semmihez sem volt kedvem. Hála az égnek, tudtam aludni. De aztán reggel újra kezdődött a fejfájás, kibírhatatlan volt. Csakhogy jelentem: már elmúlt, tova szállt.
Most estefelé olyan vihar volt! Nagyon nagy tócsákban áll a víz az udvaron, és még áram-ingadozások is voltak, szóval a gépet ki kellett kapcsolni, a tévé meg majdnemhogy nézhetetlen volt, mert minden percben elsötétült a kép, majd visszajött a fény. Valahol a közelben lecsapott egy villám, mert a villanás után közvetlenül hallottuk a hangot, elég hangos volt... A lényeg, hogy elmúlt, és a fejem is békés immár. :D
Közben azért megnéztem a Bűbájt. Jaj, nagyon jó film! Vagy mese? Nem is tudom, melyik kategóriába illik igazán. És Lócinak is tetszett! :D Jókat nevetett rajta, míg én az ő szobájában az Én, a kémet néztem... elment egynek.
De a Bűbáj! Nekem a herceg végig nem volt szimpi, ám a végén megérdemelte, hogy azzal jött össze, akivel. :) És Giselle! Még szép, hogy Roberttel házasodott össze, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak... (They lived happily ever after.) Tetszettek a hófehérkés vonulatok (mérgezett almák), aztán Piroska is említésre került, meg Hamupipőke (a cipője), de a legaranyosabb Pip volt, a hercegnő mókusa... :D Ahogy mindig mutogatta, hogy ő éppen mit akar mondani... vicces volt! És a dalok! Szerintem holnap letöltöm a számokat. Nagyon jók voltak! Kis musicales hangulatot ébresztett bennem, bár a Disney-mesékben nélkülözhetetlenek a dalos részek.
Búcsúzom is én. Holnap nekilátok tanulni a még hátralévő írásbelire, és talán majd jövök még valamikor... Reméljük. Ha lesz mondanivalóm, mindenképpen.
Addig is: Jó éjt! Szép álmokat!
Hanna
Akartam én tegnap írni, csak kora délutántól kezdve úgy fájt a fejem, hogy semmihez sem volt kedvem. Hála az égnek, tudtam aludni. De aztán reggel újra kezdődött a fejfájás, kibírhatatlan volt. Csakhogy jelentem: már elmúlt, tova szállt.
Most estefelé olyan vihar volt! Nagyon nagy tócsákban áll a víz az udvaron, és még áram-ingadozások is voltak, szóval a gépet ki kellett kapcsolni, a tévé meg majdnemhogy nézhetetlen volt, mert minden percben elsötétült a kép, majd visszajött a fény. Valahol a közelben lecsapott egy villám, mert a villanás után közvetlenül hallottuk a hangot, elég hangos volt... A lényeg, hogy elmúlt, és a fejem is békés immár. :D
Közben azért megnéztem a Bűbájt. Jaj, nagyon jó film! Vagy mese? Nem is tudom, melyik kategóriába illik igazán. És Lócinak is tetszett! :D Jókat nevetett rajta, míg én az ő szobájában az Én, a kémet néztem... elment egynek.
De a Bűbáj! Nekem a herceg végig nem volt szimpi, ám a végén megérdemelte, hogy azzal jött össze, akivel. :) És Giselle! Még szép, hogy Roberttel házasodott össze, és boldogan éltek, amíg meg nem haltak... (They lived happily ever after.) Tetszettek a hófehérkés vonulatok (mérgezett almák), aztán Piroska is említésre került, meg Hamupipőke (a cipője), de a legaranyosabb Pip volt, a hercegnő mókusa... :D Ahogy mindig mutogatta, hogy ő éppen mit akar mondani... vicces volt! És a dalok! Szerintem holnap letöltöm a számokat. Nagyon jók voltak! Kis musicales hangulatot ébresztett bennem, bár a Disney-mesékben nélkülözhetetlenek a dalos részek.
Búcsúzom is én. Holnap nekilátok tanulni a még hátralévő írásbelire, és talán majd jövök még valamikor... Reméljük. Ha lesz mondanivalóm, mindenképpen.
Addig is: Jó éjt! Szép álmokat!
Hanna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése