2008. április 24., csütörtök

Szerenád

Ma este akkor megyünk egy-két tanárhoz (pontosan négyhez) szerenádozni. :) Eljött hát ez is az életünkben. Sosem hittem volna, hogy ilyen hamar.

Öt évnek szakad most vége, ennyi időt töltött együtt "jóban-rosszban" az osztály. Még holnap is szerenád, aztán szombaton alig leszünk, hétfőn ballagási próba, kedden meg egésznapos röplabda. Szerdán meg... *óriási sóhaj*

Ambivalens érzésekkel küszködök. Egyrészt örülök, hogy vége, és még az osztályt sem sajnálom, mert erre nagyon jó indokaim vannak: állandóan kihasználtak; ezt meg sem hálálták igazán; és lusta egy banda... De voltak szépek dolgok is, amikre majd később (és most) nosztalgiázva emlékezhetek vissza... (kirándulások, mókázások, szervezések, stb.)

Lesznek emberek, akik hiányozni fognak, viszont többségben lesz az a tábor, amelyik nem. :P Talán így van rendjén, elvégre is nem lehet egy embernek millió barátja! Annak semmi értelme. Inkább legyen tíz vagy még kevesebb, ám azok igaziak... Szerintem!

Na, jó! Megyek. Mindjárt állhatok ki az autóval, s vezethetek Nyíregyre... Kíváncsi vagyok, hogy fog elsülni az egész... Majd megírom, nyugalom!

Pá! Puszi!

Hanna

Nincsenek megjegyzések: